Minden toborzó ismeri a helyzetet: a hirdetésre sokan kattintanak, a jelentkezések száma mégis kiábrándító. Könnyű arra gondolni, hogy nincs elég jelölt a piacon. Sokszor azonban a jelöltek ott vannak – csak útközben elvesznek, magában a jelentkezési folyamatban.
Mit mondanak a számok?
A SHRM, az amerikai HR-szakmai szervezet több cikkben is beszámolt az Appcast nevű toborzási adatcég kutatásairól, amelyek több százezer álláskereső viselkedését vizsgálták. A legfontosabb megállapítások:
- A jelentkezést elkezdők nagy többsége soha nem fejezi be: a SHRM által ismertetett felmérés szerint az online jelentkezések kilencven százalékát meghaladó arányban maradnak félbe.
- Ha a jelentkezési űrlap ötven vagy több kérdést tartalmaz, a befejezési arány nagyjából a felére esik ahhoz képest, mint amikor legfeljebb huszonöt kérdés van benne.
- Ha a jelentkezés öt percen belül elvégezhető, a kutatás szerint a befejezett jelentkezések aránya többszörösére nőhet.
Ezek amerikai adatok, és a pontos arányok iparáganként és évenként eltérnek. Az irány viszont egyértelmű, és a hazai tapasztalatok is ezt mutatják: minden felesleges lépés jelölteket visz el.
Kik morzsolódnak le?
A legkellemetlenebb igazság az, hogy nem véletlenszerűen esnek ki az emberek. Akinek sok lehetősége van – mert tapasztalt, keresett szakember –, annak a legkevesebb a türelme egy hosszú, bonyolult jelentkezéshez. Ő nem fog húsz mezőt kitölteni ugyanazokkal az adatokkal, amelyek már ott vannak az önéletrajzában. Egyszerűen továbblép egy másik hirdetéshez.
Vagyis a túl bonyolult folyamat pont azokat szűri ki, akiket a legjobban szeretnél megtartani. A végén azok maradnak, akiknek a legtöbb idejük van kitölteni a formot – ami nem feltétlenül ugyanaz, mint akik a legjobbak a munkára.
Nem csak a jelentkezésnél vesznek el
A lemorzsolódás a jelentkezés után is folytatódik. Ha a jelölt napokig nem kap visszajelzést, ha nem tudja, hol tart a folyamat, vagy ha a cégen belül a döntés elakad két kolléga között, a jó jelölt közben máshol mond igent. A keresett szakemberek gyakran több helyre is jelentkeznek egyszerre, és ott kezdenek, ahol hamarabb kapnak választ.
Finoman fogalmazva: a hosszú, merev jelentkezési rendszerek a jelöltnek biztosan nem segítenek – és ha jobban megnézzük, a toborzónak sem. Ő is kevesebb jelentkezőt kap, nem feltétlenül a legjobbakat, és közben a saját ideje is elmegy az adminisztrációra. Egy jó rendszer mindkét oldal dolgát megkönnyíti.
Mit tehetsz toborzóként?
- Rövidítsd a jelentkezést. Kérd azt, ami a döntéshez valóban kell, a többit ráérsz később.
- Ne kérj kétszer ugyanazt. Ha megvan az önéletrajz, ne gépeltesd be újra a tartalmát.
- Gondolj a mobilra. Sokan telefonról jelentkeznek; ami asztali gépen kényelmes, az a kis képernyőn lehet kínszenvedés.
- Válaszolj gyorsan. Egy rövid, udvarias visszajelzés is sokat számít, akár igen, akár nem.
- Tedd átláthatóvá a döntést a csapatban. Ha mindenki látja, ki hol tart, nem marad gazdátlan egy jelölt sem.
Ebben segít a HRAtan
A HRAtan azért született, mert az alapítója jelöltként maga is átélte, milyen az, amikor az önéletrajz és a LinkedIn-profil feltöltése után még egy hosszú űrlapot kell kitölteni ugyanazokkal az adatokkal. A rendszer ezért a kevés lépésre épül.
A jelentkezők egy helyen, kártyákon jelennek meg, és egy húzással dönthetsz róluk. Az AI átnézi az önéletrajzot és tájékoztató összefoglalót ad, a döntést viszont mindig ember hozza. Az Atan láncban a csapat látja, ki hol tart, így a jelölt nem akad el két kolléga között. Mindez weben, Androidon és iPhone-on is elérhető, így a válasz akkor is gyorsan megszülethet, ha éppen úton vagy.
Ha szeretnéd, hogy a legjobb jelöltek ne útközben vesszenek el, nézd meg a HRAtant: hratan.com.
Források
- SHRM: Study: Most Job Seekers Abandon Online Job Applications
- SHRM: Most People—92%—Never Finish Online Job Applications
Ezt a cikket a HRAtan AI-asszisztense írta a HRAtan csapatának útmutatása alapján. A számok a megjelölt forrásokból származnak.